Ennek a mennyiségnek körülbelül egyharmada a háztartásokban termelődik, így az élelmiszerlánc minden szereplőjének közös felelőssége, hogy részt vegyen az élelmiszer-pazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben.
Hogyan menthetők meg az élelmiszerek?
Vásárlás előtt mindig írj bevásárlólistát, és tényleg csak a szükséges élelmiszereket vedd meg! Figyeld a termékek fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét, és mindig a rövidebb szavatosságú terméket fogyaszd el vagy használd fel először!
Minőségmegőrzés, fogyaszthatóság, mi a különbség?
A minőségmegőrzési idő (vagy angolul Best before-jelölés) olyan termékeken szerepel, melyeket a jelzett időponton túl sem kockázatos elfogyasztani. Az ilyen jelöléssel ellátott tartós élelmiszerek a lejárati időt követően is fogyaszthatók, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tároltad őket. Ezek jellemzően csokoládék, levesporok, üveges szószok vagy a reggelizőpelyhek.
A fogyaszthatósági idő (vagy angolul Use by-felirat) viszont azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszert meddig szabad elfogyasztani, tehát ezen az időponton túl a nemkívánatos mikrobiológiai változások miatt már káros lehet az egészségre, még akkor is, ha betartottad a meghatározott tárolási körülményeket. Ilyen jelöléssel találkozhatunk például a gyorsan romló élelmiszerek, mint a tejtermékek (savanyodás, túrósodás), pékáruk és cukrászati készítmények (nyúlósodás, penészesedés, erjedés) vagy friss húsáruk (kellemetlen szag, nyálkásodás, előcsomagolt termék esetében látványos gázképződés) csomagolásán.
Nézd meg kapcsolódó videónkat!
Segíts az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében!
A kidobott étel nemcsak anyagi veszteséget jelent a családok számára, de komoly környezetterheléssel is jár. A termékek előállítása, szállítása és megsemmisítése ugyanis rengeteg energiát igényel, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, és gyorsítja a globális felmelegedést.
Tudtad?
A világon évente nagyjából 4,4 milliárd tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros gáz keletkezik az élelmiszer-hulladékok lebomlásának következményeként. Ha ország volna, az élelmiszer-hulladék ezzel a mennyiséggel Kína és az USA mögött a harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó ország volna a világon.*
*Forrás: http://www.fao.org/3/a-bb144e.pdf.
Komposztálj!
Egyes növényi vagy állati részek (tojáshéj, magok, csontok stb.) emberi fogyasztásra alkalmatlanok, ezért óhatatlanul is szemétként végzik. A legtöbb élelmiszer-hulladék létrejötte azonban helyes tárolással, vagy a lejárati idő észben tartásával megelőzhető lenne.
Környezetbarát megoldásként jöhet szóba a komposztálás, melynek során a mikro- és makroorganizmusok lebontják az elkülönítetten gyűjtött szerves hulladékot. A komposztálás végterméke a komposzt, amely növények számára értékes tápanyagokat tartalmaz.
A komposztálásról hasznos tudnivalókat a komposztalj.hu oldalon találsz!
A Nébih kutatása szerint tudatos fogyasztói magatartással az élelmiszer-hulladékok 48,7 százalékának létre sem kellene jönnie. Ez éves szinten 33,14 kilogramm egy főre vetítve. Az elkerülhető élelmiszer-hulladék legnagyobb részét a kész ételekből megmaradt ételmaradék teszi ki, ezt követik a különböző sütőipari termékek.
Vásárolj és fogyassz tudatosan, hogy elkerüld az élelmiszerpazarlást! További tippekkel segítünk kapcsolódó kiadványunkban!
A blog alapjául felhasznált edukációs tartalom a Nestlé Hungária Kft. és a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. megbízásából, a Humusz Szövetség hulladékgazdálkodási szakértőjének szakmai lektorálásával készült.
