Tippek a fenntartható étrendhez és az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez

Hova dobjam?

Hova dobjam?

Minőségmegőrzési idő? Fogyaszthatósági idő? Te tudod, mi a különbség?

A világon megtermelt élelmiszerek harmada a kukában végzi. Ezért fontos tisztában lenni az élelmiszerek lejárati dátumjelölésével, hiszen egy kis tudatossággal jelentősen csökkenthetjük a feleslegesen kidobott ételek mennyiségét.

2023. április 21. - Nestlé Hungária

minosegmegorzes-cikk.jpg

A magyar fogyasztók mindössze 38 százaléka van tisztában azzal, hogy a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő nem ugyanolyan élelmiszertípusokra vonatkozik.* Ha erre odafigyelünk, azzal nemcsak pénzt spórolhatunk meg, hanem aktívan tehetünk az élelmiszer-pazarlásellen is.

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Ennek a mennyiségnek körülbelül egyharmada a háztartásokban termelődik. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy részt vegyen az élelmiszer-pazarlás mérsékléséért folytatott küzdelemben.

Hogyan menthetők meg az élelmiszerek?

Figyeld a termékek fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejét, és mindig a rövidebb szavatosságú terméket fogyaszd el vagy használd fel először!

  • Bontatlanul, a feldolgozástól függően a pasztörizált tej 5–7 napig tartható el, a laktózmentes tej 7–10 napig, a zsírszegény tej pedig 7 napig.
  • Felbontás után minden tej 5–7 napig tárolható 4 fokon.
  • A húsokat vásárlás után minél hamarabb fel kell dolgozni. A baromfi és a darált hús frissen maximum 2 napig, a sertés hús 3 napig, míg a marhahús 5 napig tárolható hűtőben.

Dobozolj és tárolj okosan!

  • Porciózz, oszd el kisebb adagokra a főtt ételt, lehetőleg minél laposabb, tiszta edényekbe, ezzel elősegítve az egyenletes hűlést!
  • Fontos, hogy a hűtés a lehető leggyorsabban történjen, de legkésőbb akkor kerüljön az étel a hűtőbe, amikor elérte a szobahőmérsékletet.

Amit lehet, fagyassz le!

  • A levesek fagyasztóban akár fél évig is eltarthatók, míg a rendes hűtőben jellemzően csak 2-3 napig állnak el.
  • A főzelékek, a köretek, a húsételek, a főtt tészták mind alkalmasak fagyasztásra.
  • A nyers húsokat, a zöldségeket, a gombákat és a legtöbb gyümölcsfélét – a görögdinnye, a szőlő, a narancs, a mandarin és a grapefruit kivételével – gond nélkül lefagyaszthatod.
  • A tejtermékek közül a vaj és a sajt kerülhet a mélyhűtőbe, a tejet, a túrót, a tejfölt, a kefirt és a joghurtot azonban nem lehet ilyen módon tartósítani.

Fontos alapszabály, hogy kiolvadás után már semmit ne fagyassz vissza!

Figyelj a biztonságos felengedésre is! Ha szeretnél valamit azonnal elfogyasztani, használd a a mikrohullámú sütőt! Ha pedig csak másnap van szükséged a lefagyasztott alapanyagra, helyezd éjszakára a hűtőbe.

Minőségmegőrzés, fogyaszthatóság, mi a különbség?

A minőségmegőrzési idő (vagy angolul Best before-jelölés) olyan termékeken szerepel, melyeket a jelzett időponton túl sem kockázatos elfogyasztani. Az ilyen jelöléssel ellátott tartós élelmiszerek a lejárati időt követően is fogyaszthatók, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tároltad őket. Ezek jellemzően csokoládék, levesporok, üveges szószok vagy a reggelizőpelyhek.

A fogyaszthatósági idő (vagy angolul Use by-felirat) viszont azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszert meddig szabad elfogyasztani, tehát ezen az időponton túl a nemkívánatos mikrobiológiai változások miatt már káros lehet az egészségre, még akkor is, ha betartottad a meghatározott tárolási körülményeket. Ilyen jelöléssel találkozhatunk például a gyorsan romló élelmiszerek, mint a tejtermékek (savanyodás, túrósodás), pékáruk és cukrászati készítmények (nyúlósodás, penészesedés, erjedés) vagy friss húsáruk (kellemetlen szag, nyálkásodás, előcsomagolt termék esetében látványos gázképződés) csomagolásán.

Milyen jelei vannak, ha egy élelmiszer megromlott?

A romlékony áruk fogyasztásával nem szabad kísérletezni a lejárati dátum után, hiszen súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak. Ha az alábbi elváltozásokat érzékeljük rajtuk, inkább dobjuk ki őket!

  • Tejtermékek: Savanyodás, a termék állagának sűrűsödése, túrósodás, penészedés 
  • Pékáruk és cukrászati készítmények: Nyúlósodás, penészesedés, erjedés 
  • Friss húsáruk: Kellemetlen szag, nyálkásodás, előcsomagolt termékek esetében látványos gázképződés

Tudtad?

A penészes kenyérféléket, vagy a magas nedvességtartalmú élelmiszereket (pl. lekvár, virsli, lágy sajtok, főtt ételmaradékok) ne fogyasszuk el a penészes rész eltávolítása után se, mert a penészgomba megjelenése után a méreganyag könnyen szétterjedhet az egész termékben, így fogyasztásuk nem biztonságos.

Segíts az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében!

A kidobott étel nemcsak anyagi veszteséget jelent a családok számára, de komoly környezetterheléssel is jár. A termékek előállítása, szállítása és megsemmisítése ugyanis rengeteg energiát igényel, fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, és gyorsítja a globális felmelegedést.

Tudtad?

A világon évente nagyjából 4,4 milliárd tonna szén-dioxiddal egyenértékű káros gáz keletkezik az élelmiszer-hulladékok lebomlásának következményeként. Ha ország volna, az élelmiszer-hulladék ezzel a mennyiséggel Kína és az USA mögött a harmadik legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátó ország volna a világon.**

 

Vásárolj és fogyassz tudatosan, hogy elkerüld az élelmiszerpazarlást! 

A blog alapjául felhasznált edukációs tartalom a Nestlé Hungária Kft. és a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. megbízásából készült. 

*Forrás: maradeknelkul.hu

**Forrás: http://www.fao.org/3/a-bb144e.pdf.

Advertisement

süti beállítások módosítása